Nyaralás a télben - ottlét

Hát, hogyismondjam, erősen megkoptak az emlékeim egy hónap alatt.

Egy normális szállodában laktunk, és még kaptunk is free upgrade-t. Kicsit gyanús volt ugyan, hogy a becsekkoláskor Junior valahogy lemaradt a szállodai névsorról. Azért nem pánikoltunk be. A szoba szép volt, de a fürdő és a WC tulajdonképpen egy légtérben volt. No pivacy. Volt ugyan üvegajtaja a zuhanynak, meg a WC-nek is, de alul-felül kimaradt egy 15cm-es sáv. A zuhanyban a lefolyó fedele feljött. Power Tape mindig van nálunk, megoldottuk. Szerkesztettünk egy függönyt is térelválasztónak (mindig legyen nálunk min. 1 db takarószerűség is, elég a vékony de jól jöhet).

Nagyobb probléma volt, hogy gyerekágyat nem kaptunk első éjjelre. Egy éjjel Junior velem aludt, én meg minden moccanására felébredtem nehogy leessen. Nem volt vidám.

A kezdeti zökkenők után azért jól telt a nyaralás. Junior felfedezte magában a felfedezőt, én meg felfedeztem gyerekem (és magam)  néhány új tulajdonságát.

1. Nagyon bátor az én kisfiam, elindul arra amerre gondolja és nem áll meg. Viszont gyorsan képes eltévedni

2. A büfés megoldás széles választéka rá valahogy sokkolóan hat, és a végén nem tud választani. Megnézni megnéz mindent 5x, aztán semmi nem kell neki. Mi persze hamar rájöttünk, hogy majd mi eldöntjük mi a jó neki és inkább leültetjuk az asztalhoz.

3. Ilyen helyeken elkerülhetetlen a sült krumpli, fagyi és popcorn. Törődjünk bele hogy az utód nem ilyenkor fogja az egészséges táplálkozást magáévá tenni.

4. Homokozni jó. Még akkor is ha ez azzal jár, hogy még a pelenkája is tiszta homok lesz. Azt azért ne engedjük hogy homokot gyakran poénból kóstolgasson, nem tesz jót a nyálkahártyának.

5.  Vagy a napi rohangálástól vagy a ténytől hogy össze voltunk zárva az én kisfiam lefekvése után mi is kidőltünk. 20 percen belül. Értsd - este fél kilenckor.

6. Ha kékül a gyerek szája parancsoljuk ki a vízből bármennyire is kapálódzik ellene.

7. Legyen nálunk hosszú ujjú fehér póló Mármint a gyereknek. Allergia akkor is kijöhet ha rendes napvédőket használunk, ebben az esetben viszont a további krémezés csak ront az amúgy sem rózsás helyzeten (vagyis nagyon is rózsás, viszketős és hisztikiváltós).

8. A gyerekem hajlamos volt a napkrémet beletörölni valahogy a szemébe a homokkal meg a tengervízzel együtt. Apukája szerint ez természetes, ő is emlékezett ilyen esetekre. Szerencsére egy 2 évesnek már meg lehet mondani hogy ne dörzsölje a szemét. Azért mindig hordtunk magunkkal egy tiszta textil arctörlőt, ez nagyon sokat segített. (Az első 2 nap után, addig sokat szenvedtünk.)

9. Az az idő még nagyon messze van amikor majd nyugodtan  elnyújtózok a napágyon és csak néha pillantok fel a könyvemből a gyermekre aki önfeledten játszik a homokban/gyerekmedencében.

Nyaralás a télben - az utazás

Mos tudtunk utoljára nyaralni idén (eh, tavaly pl egyszer sem voltunk), később már nem nagyon szeretnék nagyot utazni. Le is vontam néhány tanulságot.

Most indultunk először kisgyerekkel repülőútra. Autóban már nagyon rutinos a drága, ezért nem paráztunk nagyon rá. Mo-ra simán megy már a 9-10 órás út, igaz úgy indulunk mindig hogy a nagy része az alvásidejében legyen.

Szóval, a repülő. A reptér nagyon izgalmas volt neki, mindent meg kellett nézni, szaladgált mindenfelé, mozgólépcsőztünk, vonatoztunk, volt minden. Kényelmesek voltunk, előre becsekkoltuk a nagy cuccokat így csak a kézipoggyász volt nálunk. Csak - haha. Az enyém így is volt vagy 6 kg. Pelenkázó cucc, mesekönyv, játékok., innivaló, cserecucc gyereknek, cserecucc nekem, strandcucc szintén (hátha elkeverik a nagy csomagokat és kell várnunk 1-2 napot). 

Jó ötletnek tűnt az elején hogy az ifiúrnak is vigyük a kicsi hátiját, szereti is, beleférnek az alap jákékok, innivaló, ilyesmik. Persze a végén én vittem, de logisztikai szempontból mégis megérte, mert így tudtunk vinni cuccot B és C esetre is (unatkozik, 3x leönti magát stb). 

Szóval, késett a gép 2 órát, ezt annyira nem kalkuláltuk sajnos be. Ebédelni a reptéren kellett így. McD-ben tettük (lehet szaranyázni, de nem volt kedvem harcolni, elég hosszú volt még a nap). Kapott is 2 kicsi csomag gumicukrot a sültkrumplihoz, amit be is falt persze (ez ellen sem volt kedvem harcolni, de ennek még lesz jelentősége később). Mélyen benne voltunk már a délutáni alvásidőben mikorra fel tudtunk szállni. 

Anya persze sokmindennel számolt, csak  azzal nem hogy a gumicukor hasmenést okoz. A boarding és a gépen való helyfoglalás között háromszor (ez kb. összesen 30 perces művelet volt) cseréltem pelenkát.

Tanulság # 1 levonva - pelenkából mindig vigyük legalább a napi átlagot (feltéve ha az utazás 1 napnál kevesebbet vesz igénybe) + 2-4db még legyen tartalékban. Megúsztuk nagyobb gond nélkül, de még egy hasmenés már fejtörést okozott volna.

Tanulság # 2 - az ilyen nagy gépeken is nagyon kicsi a pelenkázó. Az én gyerekem 93cm, és még éppenhogy elfért. Ezen kívül nem szemből fektetjük a gyereket hanem oldalról ami nekem teljesen új helyzet volt, mert eddig sosem kellett így pelenkázni. Érdemes olyan járatot választani, amivel a repülés nagy része alvásidő alatt van, így minimális alkalom marad pelenkázni. A tisztasággal egyébként semmi bajom nem volt, van eldobható alátét, az nagyon praktikus ilyen helyzetekre (nem kell minden használat után kidobni egyet, de mondjuk 1 útra elég 1-2db).

A gépen minden rendben volt, igaz kellett neki 1-2 óra mire elszenderült mert nagyon zavarta a világosság, az alvó szemmaszkot pedig nem volt hajlandó felvenni (van neki saját mérete). 

Tanulság # 3 - talán érdemes ezt felpróbáltatni az utazás előtt, hátha hozzászokik.

A késés nagy részét behoztuk az úton (ez gyakran van így hosszabb utakon), de mire a szállodába értünk volt vagy este 9 helyi idő szerint (GMT-4). Nagyon fáradt volt, de viszonylag hamar elaludt az ágyamban (gyerekágyat csak másnapra kerítettek).

Mivel már kb. félidős voltam, közvetlenül az utazás előttre igazítottuk az aktuális vizsgálatokat. Vérhigító szurit felírtak (ezt a repülés előtt hasba kell nyomni, nem olyan szörnyű mint amilyenek hangzik), illetve kompressziós térdzoknit javasoltak még. Megvolt mindkettő, gond egy szál se, se oda-, se visszaúton. 

Érdemes mindenképpen elmenni a dokihoz ilyenkor (ha nem is közvetlenül de nem sokkal előtte) mert pár társaság kér orvosi igazolást arról, hogy a kismama repülhet. Nekem volt, nem kérték, de sosem lehet tudni. Az a társaság saját policy-ja, hogy meddig engedik felszállni a kismamákat, de általában azért a 6-7. hónapig ezzel nincs probléma. Utána érdemes megkérdezni, mert nagyon nagy a szórás.

A fémvizsgáló kapukon nem mentem át, itt szólni kell és külön hölgy tapogat le, viszek-e valami tiltottat magammal. Elvileg ennek sok jelentősége nincs (nem röntgen és állítólag teljesen veszélytelen), nekem mégis jobban esett a lelkemnek hogy nem mentem át rajta.

Az USA-ban vanna sugaras fülkék (nem kapu, tényleg mint egy fülke, ajtóval meg minden), de ott sem kérdeznek semmit ha az ember terhes és nem akar átmenni.

A nyaralásról a kövi posztban mesélek majd.

Forrás