Meglepetés

Mindig vannak pillanatok mikor meglepődök a gyerekemen.

Ma délután alszik, én varrok, ajtó persze csukva, bébifon a töltőn bekapcsolva. Egyszer csak valaki a lábamra teszi a kezét. Észre sem vettem hogy valaki bejött, azért kaptam rögtön szívbajt. Odanézek, hát Junior nagy mosollyal közli:

-Halló!

Még sosem jött ki egyedül a szobájából, eddig mindig csak sírdogált míg valaki be nem ment hozzá. Azért sikerült kideríteni nagyjából mi történt (persze a maga gyereknyelvén folyt a párbeszéd).

- Hívtad a mamát?

- Igen.

- És nem jöttem?

- Most nem.

- És aztán mit csináltál?

-Jöttem.

- És honnan tudtad hol vagyok? Hallottad a varrógépet?

- Kinyitottam az ajtót. - mármint a hálószobánkét, ahol varrni szoktam.

Semmi sírás, semmi panasz, mintha a világ legtermészetesebb dolga lenne hogy ha kialudta magát jön és szól. Szeptemberben lesz 3 éves.