10 évesen azt vártam, mikor leszek felnőtt és csinálhatok felnőtt dolgokat.
20 évesen azt vártam, mikor lesz meg a diplomám és állok a saját lábamra.
Utóbbi hamarabb következett be mint eredetileg gondoltam, de javamra vált.
30 évesen megtanultam hogy a karrier lehet az egészségre ártalmas is, és nem jelent mindent az életben.
Leültem egy nap a kert végében és feltettem magamnak pár kérdést. Meglepődtem kicsit a válaszokon, és szépen a feje tetejére állítottam mindent.
Lassan megtanultam nemet mondani és a csak fontos dolgokkal foglalkozni. Megkerestem az embert akivel gyerekeket akartam nevelni.
40 éves koromra megtanultam azt is, hogy nem vagyok tökéletes és ezt be is vallom. Nem csak magamnak - másoknak is. A legjobb hogy ezzel együtt azt is megtanultam, hogy más sem az, és így sokkal könnyebb kezeleni a nehezebb helyzeteket is.
Asszem kell még legalább 60 évig élnem hogy a bölcsességem elérje a maximumot. :) Akkor majd írok egy könyvet arról, hogyan kell boldogan élni és majd jól veszi a nép. A bevételt meg majd jól eljótékonykodom. Ámen.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése