Rögtön az elején megjegyzem, hogy mi a szerencsések közé tartozunk. Eddig is itthonról dolgoztunk, ezután is így lesz. A munkánk nincs veszélyben.
Teljesen rendben van, hogy megpróbáljuk lapítani azt a bizonyos görbét, de lassan el kellene gondolkodni, hogy milyen áron - és hogy valóban az-e a legjobb megoldás amit most mindenki csinál.
Bezárt a világ, mindenki szív kivétel nélkül.
Kb. 10 évente van egy bezuhanás, most jött el az ideje. Sajnos az emberek ennyi idő alatt el szokták felejteni a kríziseket, így nem is készülnek fel rá.
Nem vagyok nagyon pesszimista, de az utórezgések hatásai rosszabbak lesznek, mint 2008-2009-ben.
Lassan el kellene értelmes kérdéseket feltenni ahelyett, hogy mindenki megy a másik után.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése