Mindig van valami

Nem elég, hogy az ország (mármint Németország) nagy részében a bölcsik meg az ovik sztrájkolnak (igen, már másfél hete és nincs még vége, nem is tudjuk mikor lesz vége), még Junior is bekapott valami hányós-fosós-lázas vackot. Egy sima hányással kezdődött hétfőn, amit én nem vettem annyira komolyan mert volt már ilyen, éhgyomorra Früchtespaß az ugye nem mindig nyerő.

Na, innentől kezdve mindent kihányt, délutánra már fosott és estére lázas lett.

Ok, semmi pánik, bírja a gyerek a kiképzést, túléli. Persze, közben nekem dolgozni kéne, megoldjuk. Juniornak ereje nem sok, alszik, hány vagy fosik, úgyhogy bekuckóztam őt a nagy kanapéra, magamat meg a laptopommal mellé és jól elvoltunk. Időként lehányta az alá pakolt törölközőket, vagy kicseréltük a pelust az összes ruhával együtt. Ne mondja nekem senki hogy a fosást benyeli a pelenka, mert én még nem láttam olyan gyereket aki akció után mozdulatlanságba dermedt volna 5 percig, amíg beszívódik aminek be kell. Szóval, eltelt így 2 nap. Nem nagyon evett (de amit megkívánt azt megkapta, ilyenkor nem diétázunk), de ivott eleget, nem aggódtunk. Kapott minimális hányáscsillapítót, meg lázcsillapítót is.

Gondoltuk minden ok, de szerdára megint jött egy kis láz, hányás, a fosás meg amúgy is megvolt. Na, irány a doki, azért nézze meg mi a helyzet. Meg lettünk dicsérve, mert mindent jól csináltunk, kivéve hogy ilyenkor ásványvizet kell adni (lehet keverni gyümölcslével) a gyereknek mert a csapvízben nincs ásványi anyag és Juniornak már enyhén acetonos volt a lehelete. Ez utóbbit én is éreztem, de nem tudtam mire vélni. 

Rendben, még pihi egy kicsit, elvileg 3-4 nap alatt túl van rajta. Az én kincsemnek az 5. napra jött rendbe nagyjából a bélése.

Most minden lefekvéskor eljátssza (a Nagy Manipulátor) hogy hánynia kell és fáj a hasa. Mindig leszerelem hogy már régen hányt volna ha tényleg és tegye a maciját a hasára attól majd jó lesz. Kíváncsi vagyok mikor hagyja abba.

Persze hogy teljes legyen a boldogság apa is túlesett valami enyhébben, neki csak 3 napig tartott. Én vagyok a legerősebb a családban, mert nekem meg semmi bajom (azon kívül hogy már nem kapok levegőt, és nem tudok aludni mert Ketteske keresztben fekszik a hasamban és egyenlőre esze ágában sincs irányba fordulni).