Ma postára kellett mennünk a bölcsi után. Kérdezem gyermeket, kiszáll-e.
- Nem, itt várok.
- Biztos nem jössz velem?
- Nem akarok kiszállni, itt várok.
- Nem fogsz sírni egyedül?
- Nem.
- Na jó, pár perc az egész, rögtön jövök.
És mentem. Kb. 5 percet voltam távol, jövök kifelé látom beindult az autóriasztó. Lelövöm messziről, rohanok oda nézem mi van. Gyermeknek görbül rendesen a szája. Beszállok. Gyermek közli -
- Sírtam.
- Igen, látom, nincs semmi baj. Mi történt?
- Volt nínó-nínó.
- Megpróbáltad kinyitni az ajtót?
- Igen.
Mentünk tovább, mert pelenkát is kellett venni. Parkolok be, gyermek meg sem várja hogy kérdezzem, szól -
- Én is megyek, én is megyek!
Asszem sosem akar többet egyedül maradni a kocsiban.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése