Kb. december eleje óta a család minden tagja legalább egyszer meg volt úgy rendesen fázva. Én pl. azóta 1-4 napos kihagyásokkal folyamatosan köhögök.
Érdekes módon a gyerekek jobban bírták, Junior csak köhögött meg folyt az orra. Nagyjából a karácsonyi szünetre időzítette a lerobbanást, amikor szerencsére mindenki otthon volt, így nem kellett stresszelni hogyan oldjuk meg a munkát meg a gyerekfelügyeletet. Ő már edzett, nagyjából túl van az összes ovis ragadós fertőzésen amire nincs oltás (van amin többször is).
Kisasszony bírta eddig a hétig. Nem indult nagyon komolyan, köhögött kicsit, aztán egyre jobban, végül nagyon. Elmentünk dokihoz, kapott hörgőtágító cseppeket. Nem nagy ügy, mondta a doki, most mindenkinek ez van. Láza nem volt még. Másnap már korábban vittem haza bölcsiből, harmadnapra lázas lett. Nem lett jobban, sőt, a szeme is bedurrant (rövid az út az orra meg a szeme között, a taknyot hamar belekeni), irány megint a doki. Kapott antibiotikumot (csináltak vértesztet), köhögéscsillapítót meg a szemcseppet. Továbbá a láz miatt kapott még kúpot, az orrcsepp meg amúgy is alap ilyenkor.
Mindezek hatására ma reggelre visszakaptam a gyerekem, némileg felturbózva. A hörgőtágító mennyiségét emelni kellett, ettől egy kicsit olyan lett mintha speedezett volna. Persze így marhára nehéz elaltatni, és ő is panaszkodik mert fáradt, de minden rezzenésre kipattan a szeme. Az antibiotikumot 2x kihányta, én már nem is merem neki beadni (érdekes az orrcseppet meg apa nem szereti adni, mert neki meg annál hányt párszor). A szemcseppet is utálja (Junior is utálta), olyankor üvölt nagyon. Enni még nem eszik annyit mint korábban, de ez a legkevesebb.
Azért örülök hogy jó gyerekorvosunk van (visszakérdezett, hogy minden adagolást megjegyeztem-e, jelentem átmentem a vizsgán), meg hogy kibírtuk az elmúlt hetet, és hogy vannak bababarát gyógyszerek amik tényleg hatnak.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése